This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
Traducător și/sau interpret liber-profesionist, Membru verificat
Data security
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Afilieri
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
din engleză în română - Tarife: 0.04 - 0.08 USD pe cuvânt / 25 - 33 USD pe oră din română în engleză - Tarife: 0.04 - 0.08 USD pe cuvânt / 25 - 33 USD pe oră din română în maghiară - Tarife: 0.04 - 0.08 USD pe cuvânt / 25 - 33 USD pe oră din maghiară în română - Tarife: 0.04 - 0.08 USD pe cuvânt / 25 - 33 USD pe oră din engleză în maghiară - Tarife: 0.04 - 0.08 USD pe cuvânt / 25 - 33 USD pe oră
din maghiară în engleză - Tarife: 0.04 - 0.08 USD pe cuvânt / 25 - 33 USD pe oră engleză - Tarife: 0.02 - 0.04 USD pe cuvânt / 12 - 16 USD pe oră din germană în maghiară - Tarife: 0.02 - 0.04 USD pe cuvânt / 10 - 13 USD pe oră din germană în română - Tarife: 0.02 - 0.04 USD pe cuvânt / 10 - 13 USD pe oră din germană în engleză - Tarife: 0.02 - 0.04 USD pe cuvânt / 10 - 13 USD pe oră
din maghiară în română: MAGYAR SZABVÁNY General field: Altele Detailed field: General/Conversaţie/Salutări/Scrisori
Text sursă - maghiară MAGYAR SZABVÁNY MSZ 21976-1
Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel
1. Alkalmazási terület
Ez a módszer kizárólag települési szilárd hulladékok összetételének meghatározása céljából végrehajtott mintavételekre alkalmazható. Nem tárgya a szabványnak a termelési hulladékok, az építési hulladékok, a radioaktív, a robbanó- és a pirotechnikai anyagok hulladékainak mintavétele.
2. Fogalommeghatározások
2.1. Települési szilárd hulladék
E szabvány alkalmazása szempontjából települési szilárd hulladék a különféle gyűjtőedényekben gyűjtött, a háztartásokból és intézményekből származó hulladék a termelési, lomtalanításból származó és az építkezési hulladékok nélkül.
2.2. Vizsgálat a települési szilárd hulladék jellemzésére
Átfogó vizsgálat, melynek célja a felmérendő területen keletkező települési szilárd hulladék jellemzése, melynek során legalább a hulladék szárazanyagra vonatkoztatott makroszkópikus összetételét meghatározzák.
2.3. Felmérendő terület
A felmérendő terület a hulladék összetételének megismerését szükségessé tevő cél érdekében behatárolt földrajzi terület. Így például:
-Ha egy hulladékkezelő mű tervezéséhez szükséges adatok megszerzése a cél, akkor a felmérendő terület az a földrajzi terület, melyen keletkező hulladékot a későbbiekben a műben kívánják kezelni.
-Ha a vizsgálat célja az, hogy egy hulladékkezeléssel foglalkozó szervezet (gazdasági társaság, önkormányzat, stb.) törvényi adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tegyen, akkor a felmérendő terület a szervezet kezelésében lévő földrajzi terület.
2.4. Gyűjtőkörzet (szektor)
A gyűjtőkörzet (szektor) a felmérendő terület egy, a vizsgálatsorozat megkezdése előtt kijelölt része, melyet a vizsgálatsorozat szempontjából egységként kezelünk. Az egyes gyűjtőkörzeteket (szektorokat) célszerű úgy kijelölni, hogy az ott keletkező hulladék homogén (közelítőleg azonos makroszkópikus összetételű) legyen, azaz azonos típusú lakónegyedek szerint, pl. tömbházas területek, kertes házas területek. A felmérendő területet e jellegzetes területek földrajzi elhelyezkedése, pl. északkeleti, déli, stb. szerint is feloszthatjuk
gyűjtőkörzetekre (szektorokra).
2.5. Nyersminta
A vizsgálatra kiválasztott gyűjtőjárműben felhalmozott települési szilárd hulladék.
2.15. Mintavételi terv
A mintavételt megelőzően meghatározott eljárás, amely a hulladékokból mintaként eltávolítandó anyagrészlet kiválasztására, kivonására, tartósítására, szállítására és előkészítésére vonatkozik.
2.17. Szezonalitás: Egy területen keletkező hulladék mennyiségének, összetételének időszakonkénti periódikus váltakozása, mely a területen időszakosan folytatott, a területre jellemző speciális tevékenységgel magyarázható (pl. turizmus).
3. A vizsgálat rendje
A vizsgálat öt fő lépésből áll:
1. A vizsgálat megszervezéséhez szükséges adatok összegyűjtése, helyszíni szemle;
2. Mintavételi terv készítése;
3. Mintavétel, az átlagminták képzése;
4. Az átlagminták makroszkópikus összetételének meghatározása:
a. a nagyméretű alkotók makroszkópikus összetételének
meghatározása kézi válogatással
b. a közepes méretű alkotók makroszkópikus összetételének
meghatározása kézi válogatással;
5. Laboratóriumi elemzés.
4. A vizsgálat megszervezéséhez szükséges adatok összegyűjtése, helyszíni szemle
A mintavételt megelőzően kerül sor a helyszíni szemlére, amely során a részletes mintavételi terv elkészítéséhez szükséges adatokat, dokumentumokat be kell szerezni. A helyszíni szemle során a következőkről kell adatokat gyűjteni:
4.1.1. Általános adatok
A felmérendő területen található település(ek), méretétől, lakosságszámától függetlenül, az alábbi adatok előzetes összegyűjtése minden esetben szükséges:
-A felmérendő területen található települések listája.
-A település(ek) jellege a lakások típusa szerint.
-A felmérendő területen élő állandó lakosság lélekszáma.
-A felmérendő területen folytatott gazdasági tevékenységek.
-A felmérendő területen előforduló olyan különleges események, amelyek hatással lehetnek a keletkező hulladék összetételére, például:
-napi vagy heti piacok, helyi események (utcai árusítás, bolhapiacok, stb.),
-szezonális tevékenység (turizmus).
4.1.2. A keletkező települési szilárd hulladék mennyisége
A felmérendő területen keletkező települési szilárd hulladékot összegyűjtő hulladékkezelő telep(ek) azonosítását követően a havonta, ill. évente keletkező települési szilárd hulladék mennyiségeket a hulladékgyűjtő szervezet(ek) adatai alapján havi és éves bontásban összesíteni kell. Ha szükséges, a vizsgálatsorozat időpontját megelőző év adatai is használhatók. A hulladékgyűjtő járművek számát és az egyes járművek kapacitását szintén fel kell jegyezni.
4.1.3. A hulladékgyűjtés szervezése
A felmérendő területen keletkező települési szilárd hulladék gyűjtés megszervezésének megismerése érdekében tájékozódni kell, hogy mely napokon (a hét mely napjain) fogad(nak) hulladékszállító járműveket a hulladékkezelő telep(ek). Lehetőség szerint meg kell ismerni a hét egyes napjain összegyűjtött hulladék mennyiségét, ha lehetséges gyűjtőkörzetek (szektorok) szerinti bontásban. Ha szelektív hulladékgyűjtés (is) zajlik a területen, akkor a szelektíven gyűjtött hulladékokat (üveg, papír, nagy tömegű darabok, ócskavas, stb.) és azoknak a hét egyes napjain gyűjtött mennyiségeit is meg kell ismerni. Megjegyzés: A vizsgálat alkalmával a fenti adatokat a vizsgálat időtartama alatt napi részletezésben, gyűjtőkörzetenként szintén össze kell gyűjteni.
4.1.4. A szezonális jelleg kiértékelése
Egyes területekre, különösen a tóparti vagy hegyi üdülőhelyekre jellemző, hogy a keletkező települési szilárd hulladék mennyisége és összetétele jelentős mértékben különbözik az év bizonyos szakaszában, szakaszaiban (szezonális jelleg). A jelenséget az adott területen csak az adott időszak(ok)ra jellemző, un. szezonális tevékenység(ek) okozzák (pl. turizmus).Ezekben az esetekben a főszezon(ok) átlagos hulladékmennyiségét el kell különíteni a szezonon kívüli időszakok mennyiségétől. Egy nagy aktivitású időszakot akkor tekintünk szezonális jellegűnek, ha a felmérendő területre (vagy gyűjtőkörzetre), és legalább egy hónapos időtartamra a szezonalitás számszerű értéke meghaladja az 1,5-et. A havonta keletkező hulladékmennyiségek alapján a szezonalitás számszerű értéke az alábbiak szerint határozható meg:
1) A felmérendő területen keletkező települési szilárd hulladék mennyiségét havi bontásban egy éves időtartamra meg kell adni.
2) Törölni kell azt a hónapot, melyben a legkisebb a keletkezett hulladék mennyisége.
3) A fennmaradó hónapok közül ki kell választani azt a hat hónapot, melyekben a legkisebb mennyiségű hulladék keletkezett, és ezekből ki kell számítani a keletkező hulladék mennyiségének havi átlagértékét (X1).
4) Ezután mindegyik hónapra ki kell számítani az adott hónapban keletkezett hulladék mennyiségének (X) és a fentebb leírt hat hónap átlagának (X1) az arányát: X/X1, mely arány a szezonalitás számszerű értéke.
A szezonalitás értékének számítása, és a keletkező hulladék mennyiségének havi bontásban történő grafikus ábrázolása alapján lehetővé válik a szezon(ok) időbeli határainak kijelölése.
5. Mintavételi terv
A mintavétel megkezdése előtt az előzetesen gyűjtött és kiértékelt adatok alapján részletes mintavételi tervet kell készíteni, mely legalább az alábbiakat tartalmazza:
-A felmérendő terület gyűjtőkörzetekre osztása esetén azok egyértelmű leírását, határaiknak kijelölését.
-A kijelölt mintavételi időszako(ka)t.
-A kijelölt gyűjtőjárművek azonosítóját és egyéb adatait, különös tekintettel szállító kapacitásukra.
-Az átlagminták tervezett számát.
-Az átlagminták képzésének módját, helyét.
-Az átlagminták és kategóriák, alkategóriák csomagolásának, (esetleges) tárolásának módját.
-Az alkalmazni kívánt mintavételi és egyéb eszközök megnevezését.
-Az elvégzendő vizsgálatok körét, egyeztetve a vizsgálólaboratóriumokkal; és összhangban a hulladékvizsgálatokkal kapcsolatos jogszabályi előírásokkal. A mintavételi tervben megadott mintavételi eljárást a következők figyelembevételével kell kialakítani:
-Az előzetesen beszerzett adatok.
-A rendelkezésre álló mintavételi és egyéb eszközök.
-A mintavétel során felmerülő akadályok, a körülmények időbeli megváltozása, (pl.ameteorológiai körülmények).
-Speciális igények és követelmények.
5.1. A felmérendő terület felosztása
A felmérendő terület tekinthető egyetlen egységnek, vagyis gyűjtőkörzetnek (szektornak). Ha a felmérendő terület több, a vizsgálat szempontjából egymástól jól elkülöníthető részből áll, melyeken belül keletkező hulladék makroszkópikus összetétele közel azonos, de eltér a felmérendő terület más részein keletkező hulladék makroszkópikus összetételétől, akkor célszerű a terület több gyűjtőkörzetre (szektorra) osztani. A gyűjtőkörzeteket úgy kell kijelölni, hogy azon belül közel azonos (homogén) legyen a hulladék makroszkópikus összetétele. A terület felosztása történhet földrajzi zónák szerint, például több települést
magában foglaló terület esetén települések szerint. A terület felosztható kerületek vagy a lakónegyedek típusa szerint is, stb. A választott módszertől függetlenül mindegyik szektorra részletesen meg kell határozni:
-a földrajzi határokat,
-a lakosság létszámát,
-a hulladékgyűjtés szervezési módját és
-a keletkező hulladék mennyiségét.
A hulladékgyűjtő járművek gyűjtési útvonala nem haladhat át a kijelölt gyűjtőkörzetek határain, egy gyűjtési útvonalnak egyetlen szektoron belül kell lennie.
5.2. A mintavételi időszakok kiválasztása
Mintavételi időszaknak a nem tipikus vagy kivételes időszakokat kivéve (például ünnepek, vásárok, stb. időtartama és a közvetlenül azt követő napok) az év bármely időszaka választható. Ha a vizsgálat célja a szezonális jellegű időszak alatt keletkező hulladék jellemzése, akkor értelemszerűen ezt az időszakot kell választani. A részletesebb adatok megszerzése érdekében, valamint az évszakok váltakozásával összefüggő változások megismerésének céljából egy éves időtartamon belül több vizsgálat elvégzése célszerű (tavasz, nyár, ősz, tél). Ez különösen akkor fontos, ha a hulladék összetételének vizsgálata része egy átfogó hulladékkezelési programnak.
5.3. A minták száma
A vizsgálati eredmények szórásának nagysága az elemzett minták számától és a hulladék heterogenitásától függ, ezért vizsgálatonként és gyűjtőkörzetenként legalább öt átlagmintát kell képezni és feldolgozni. A nagyobb gyűjtőkörzetekben a hulladék összetétele a területen belül is jelentős eltéréseket mutathat, ezért ha egy felmérendő területen a lakosság lélekszáma meghaladja a 200 000-et, akkor a területet célszerű egynél több gyűjtőkörzetre osztani. Ha ez nem lehetséges, vagy egyéb megfontolásokból nem célszerű, akkor vizsgálatonként ilyen esetben legalább tíz átlagmintát kell képezni és vizsgálni.
5.4. A hulladékgyűjtő járművek véletlenszerű kiválasztása
Minden egyes nyersminta egy hulladékgyűjtő járműről kerül begyűjtésre. A járműveket véletlenszerűen kell kiválasztani úgy, hogy a vizsgálatsorozat ideje alatt begyűjtött bármely tonna hulladék azonos valószínűséggel kerüljön mintázásra. A mintavételi terv készítése során, de legkésőbb a felmérés első napján ki kell választani a mintázandó hulladékgyűjtő járműveket:
-Ha a felmérendő terület egy gyűjtőkörzetből áll, akkor a mintázandó járműve(ke)t, szállítmány(oka)t véletlenszerűen kell kiválasztani a teljes területről egy hét alatt begyűjtött összes szállítmány közül.
-Ha a felmérendő terület több gyűjtőkörzetből (szektorból) áll, akkor a mintázandó járműve(ke)t, szállítmány(oka)t véletlenszerűen kell kiválasztani az adott gyűjtőkörzetből begyűjtött összes szállítmány közül. E célra a gyűjtőjárműveknek a felmérés első hetét megelőző hétre vonatkozó heti tömegmérési adatai használhatók. Az alábbi adatokat kell rögzíteni:
1) gyűjtési útvonal
2) gyűjtés napja
3) jármű kódja
4) fogadás időpontja a hulladékkezelőben
A gyűjtéseket 1-től n-ig kell számozni a hulladékkezelőbe való beérkezés időpontja szerint, összevonva a hulladékkezelőket.
Megjegyzés:
1) Egy átlagminta feldolgozása egy teljes munkanapot igénybe vesz, ezért ha nem áll rendelkezésre olyan létesítmény (pl. hűtött helyiség), amelyben a hulladék átlagminta megfelelő körülmények között tárolható anélkül, hogy megváltozna, nem ajánlott naponta kettőnél több átlagmintát venni.
2) Ez a szabvány hulladékgyűjtő járművek mintavételezésén alapul. A gyűjtő személyzetet semmilyen körülmények között nem szabad előre tájékoztatni a kiválasztott autók kódszámairól, elkerülendő bármilyen befolyásoltságot a gyűjtés során (pl. a gyűjtő személyzet szelektál az ürített gyűjtőedények között).
6. Mintavétel, az átlagminták képzése
A legalább 500 kg tömegű (1. táblázat) átlagminta a mintavételezésre kiválasztott gyűjtőjármű által a hulladékkezelő telepre beszállított nyersmintából több módon képezhető:
1) kanalas rakodógéppel történő átrakással,
2) a gyűjtőjárműből történő elnyújtott lerakással és az átlagminta véletlenszerű elkülönítésével. Mindkét esetben a telepre beérkező jármű rakott tömegét meg kell mérni, majd a nyersmintát egy sima, lehetőség szerint betonborítású, esetleg döngölt talajú felületre kell leüríteni. Ezután a távozó gyűjtőjármű „üres” tömegét meg kell mérni. A nyersminta tömege a két tömeg (rakott és „üres”) különbségeként kapható.
Traducere - română STANDARDUL MAGHIAR IEC 21976-1
Studiul deşeurilor municipale solide . Prelevarea de probe
1. Domeniul de aplicare
Această metodă poate fi utilizată exclusiv pentru probele luate pentru a fi utilizate la determinarea compoziţiei deşeurilor municipale solide. Nu fac obiectul standardului luarea de probe din deşeurile de producţie, deşeurile din construcţii, a materialelor radioactive, explozive şi pirotehnice.
2. Definiţii
2.1. Deşeuri solide municipale
Aplicând acest standard, deşeurile solide municipale sunt deşeurile colectate în diferite containere, colectate de la gospodării şi instituţii fără deşeurile de producţie, construcţie şi cele provenite din acţiunile de debarasare.
2.2. Studiul pentru caracterizarea deşeurilor municipale solide
Un studiu cuprinzător, cu scopul de a caracteriza deşeurile municipale solide formate în zona de observare, din care este determinată cel puţin compoziţia macroscopică legată de deşeurile uscate .
2.3. Zona de observare
Zona de observare este zona geografică definită cu scopul de a cunoaşte compoziţia deşeurilor. De exemplu:
În cazul în care scopul este obţinerea datelor necesare pentru munca de proiectare, atunci zona de observare este zona geografică unde doresc să fie tratate în proiectare deşeurile generate.
-În cazul în care scopul acestei cercetări este ca un organism pentru gestionarea deşeurilor (societate, guvern, etc.) să îndeplinească obligaţiile legale de furnizare de date, atunci zona de observare este zona geografică gestionată de organizaţie.
2.4. Zona de colectare (sector)
Zona de colectare (sectorul) este porţiunea selectată înainte de începerea seriilor de cercetări, care este tratată ca o unitate din punctul de vedere a seriilor de cercetări. Zonele de colectare individuale (sectoarele), ar trebui să fie identificate în aşa fel încât deşeurile generate acolo (să fie de o aproximativ aceeaşi compoziţie macroscopică), în funcţie de cartierele de acelaşi tip de exemplu zone cu blocuri, zone cu case şi grădini. Zona de observare poate fi împărţită în zone de colectare (sectoare).şi după zona geografică a acestor locaţii tipice, de exemplu. nord-estică, sudică, etc.
gyűjtőkörzetekre (szektorokra).
2.5. Probă în vrac
Deşeurile solide municipale acumulate în vehiculul de colectare selectat pentru studiu.
2.15. Planul de eşantionare
Procedura specificată înainte de a preleva probe, care se aplică la selecţia, extragerea, păstrarea, transportul şi pregătirea materialului rezidual îndepărtat din deşeuri pentru probă.
2.17. Sezonalitate: Alternanţa periodică a cantităţii şi compoziţiei de deşeuri generate într-o zonă se poate explica prin desfăşurarea periodică în zonă a activităţilor tipice specifice zonei (de exemplu, turism).
3. Programul de studiu
Studiul are cinci etape majore:
1. Colectarea de date necesare pentru organizarea cercetării, vizitarea locului ;
2. Pregătirea unui plan de prelevare de probe;
3. Prelevarea de probe, formarea probelor medii;
4. Determinarea compoziţiei macroscopice a probelor medii;
a. determinarea compoziţiei macroscopice a elementelor constitutive mari prin
sortarea cu mâna
b. determinarea compoziţiei macroscopice a elementelor constitutive medii prinsortarea cu mâna
meghatározása kézi válogatással;
5. Analize de laborator.
4. Colectarea de date necesare pentru organizarea studiului, vizitarea locului
Vizitarea locului are loc înainte de a preleva probe, pe parcursul căreia trebuie obţinute informaţiile şi documentaţiile necesare pentru pregătirea planului de eşantionare detaliat. În timpul vizitării locului trebuie să fie colectate date despre:
4.1.1. Informaţii generale
În fiecare caz este necesar colectarea preliminară a următoarelor date, indiferent de mărimea şi numărul populaţiei din localităţile din zona care urmează a fi cercetată
-Lista de localităţi din zona de observare .
-tipul localităţilor după tipul de locuinţă.
-numărul populaţiei permanente din zona de observare
-activităţile economice desfăşurate în zona de observare .
- orice evenimente speciale în zona de observare care ar putea afecta compoziţia deşeurilor generate, cum ar fi:
-pieţe zilnice sau săptămânale, evenimente locale (vânzări stradale, pieţe bazar, etc.)
-activitate sezonieră (turism).
4.1.2. Cantitatea de deşeuri municipale generate
După identificarea locurilor de colectare a deşeurilor municipale solide generate în zona de observare cantităţile de deşeuri municipale generate lunar, respectiv anual trebuie adunate lunar şi anual pe baza datelor firmei de colectare a deşeurilor. Dacă este necesar, pot fi folosite datele pentru anul anterior datei seriilor de cercetări. De asemenea, trebuie înregistrate numărul vehiculelor de colectare a deşeurilor, precum şi capacitatea fiecărui vehicul.
4.1.3. Organizarea colectării deşeurilor
Cu scopul de a verifica organizarea colectării deşeurilor municipale solide generate în zona de observare, este necesar a se informa despre zilele săptămânii când instalaţiile de tratare a deşeurilor primesc vehicule de transport a deşeurilor. Dacă este posibil, trebuie cunoscută cantitatea de deşeuri colectate pe fiecare din cele şapte zile, dacă este posibil în defalcare pe districte de colectare (sectoare) . În cazul în care în zonă are loc (de asemenea) colectarea selectivă a deşeurilor menajere, trebuie cunoscute deşeurile colectate selectiv (sticlă, hârtie, bucăţi voluminoase, deşeuri metalice, etc), şi cantităţile de deşeurile colectate în fiecare din cele şapte zile. Observaţii: Cu ocazia cercetării trebuie de asemenea colectate datele de mai sus pe cartiere de colectare, cu determinarea zilnică pe durata cercetării.
4.1.4. Evaluarea caracterului sezonier
În unele zone, în special în staţiunile montane sau cele situate lângă lacuri este tipic, că la un moment dat în cursul anului este o diferenţă semnificativă a cantităţii şi compoziţiei deşeurilor solide municipale generate (caracter sezonier). Fenomenul este cauzat de activităţile tipice pentru sezonul respectiv, aşa-numita activitate sezonieră (de exemplu, turism). În aceste cazuri, cantitatea medie de deşeuri din sezonul principal trebuie separată de cantitatea în afara sezonului. O perioadă de activitate ridicată are un caracter sezonier, în cazul în care valoarea numerică de sezonalitate, cel puţin pe o perioadă de o lună, depăşeşte 1,5 în zona de observare (sau cartiere de colectare) . Pe baza cantităţilor lunare de deşeuri generate, valoarea numerică de sezonalitate poate fi determinată după cum urmează:
1) Trebuie specificat pe un an, cu defalcare pe luni, cantitatea de deşeuri solide municipale generate în zona de observare .
2) Nu se ia în considerare luna în care cantitatea de deşeuri generate este cea mai mică.
3) Din lunile rămase trebuie selectate şase luni, în care a fost cea mai mică cantitatea de deşeuri generate, şi din acestea se calculează valoarea medie lunară (X1) a cantităţii de deşeuri generate.
4) Apoi, trebuie calculat raportul între cantitatea de deşeuri generate în luna respectivă (X) şi valoarea medie în cele şase luni descrisă mai sus (X1): X/X1, valoare care este valoarea numerică de sezonalitate.
Pe baza calculării valorii de sezonalitate şi reprezentării grafice a cantităţii de deşeuri generate pe lună, este posibil delimitarea temporală a sezonului (sezoanelor).
5. Planul de eşantionare
Înainte de eşantionare trebuie pregătit un plan de eşantionare detaliat, pe baza datelor colectate dinainte şi evaluate, care va conţine cel puţin următoarele:
În cazul delimitării pe sectoare azona de observare, descrierea clară a diviziunii, desemnarea limitelelor.
-Perioada (perioadele ) de eşantionare.
-Numărul de identificare şi alte date despre vehiculul desemnat pentru colectare, şi, în special, capacitatea de livrare.
-Numărul planificat de probe medii .
-Metoda şi locaţia formării probelor medii.
-Metoda de ambalare şi (dacă este cazul),stocare a probelor medii, categoriilor, subcategoriilor.
-Denumirea instrumentelor de prelevare a probelor care se doresc a fi aplicate şi a altor instrumente.
-Domeniul seriilor de studii, în consultare cu laboratoarele de testare, în conformitate cu cerinţele legale cu privire la cercetarea deşeurilor. Procedura de prelevare de probe stabilită în planul de eşantionare trebuie elaborată luând în considerare următoarele:
-Datele obţinute dinainte.
-instrumentele de prelevare a probelor disponibile şi alte instrumente.
-obstacolele apărute în timpul prelevării de probe, schimbarea circumstanţelelor în timp, (ex. condiţiile meteorologice).
Nevoi şi cerinţe speciale
5.1. Divizarea zonei de observare
Zona de observare poate fi considerată ca fiind o singură entitate, adică o zonă de colectare (sectorul). În cazul în care zona de observare constă din părţi distincte din punct de vedere al cercetării, compoziţia macroscopică a deşeurilor generate din zonă fiind aproape la fel, dar diferă de compoziţia macroscopică a deşeurilor generate în alte părţi a zonei de observare , este indicat divizarea zonei în mai multe zone de colectare (sectoare). Zonele de colectare trebuie desemnate în aşa fel ,încât compoziţia macroscopică a deşeurilor din zonă să fie aceeaşi (omogenă). Divizarea zonei poate fi efectuată în funcţie de zonele geografice,de exemplu după localităţi, în cazul în care o zonă cuprinde mai multe localităţi.
magában foglaló terület esetén települések szerint. Zona poate fi împărţită şi în funcţie de tipul raioanelor sau cartierelor etc. Indiferent de metoda aleasă, pentru fiecare sector trebuie definit în detaliu:
- limitele geografice,
- numărul populaţiei,
-Structura organizatorică de colectare a deşeurilor
-cantitatea deşeurilor generate.
Traseul vehiculelor de colectare a deşeurilor nu poate trece de limitele zonelor de colectare, un traseu de colectare trebuie să fie într-un singur sector.
5.2. Alegerea perioadei de eşantionare
Orice perioadă din an poate fi aleasă ca perioadă de prelevare de probe, cu excepţia perioadelor atipice sau excepţionale, (cum ar fi festivaluri, târguri, etc şi zilele care urmează imediat după acestea). Dacă scopul cercetării este descrierea deşeurilor generate în perioada sezonului, atunci prin analogie, trebui selectată această perioadă. În scopul de a obţine informaţii mai detaliate, este indicat efectuarea mai multor cercetări pe parcursul unui an cu scopul de a cunoaşte schimbările aferente diferitelor anotimpuri (primăvara, vara, toamna, iarna). Acest lucru este important mai ales în cazul în care studiul compoziţiei deşeurilor face parte din un program cuprinzător de gestionare a deşeurilor.
5.3. Numărul de probe
Amploarea variaţiei a rezultatelor cercetării depinde de numărul probelor analizate şi de heterogenitatea deşeurilor, prin urmare, trebuie recoltate şi prelucrate cel puţin cinci probe medii pentru fiecare cercetare şi zonă de colectare. Compoziţia deşeurilor în zonele de colectare mai mari poate varia foarte mult şi în zonă, de aceea dacă într-o zona de observare numărul populaţiei depăşeşte 200.000, atunci este indicat ca zona să fie împărţită în mai mult de un sector de colectare. Dacă acest lucru nu este posibil sau nu este indicat din alte considerente, atunci trebuie recoltate şi prelucrate cel puţin zece probe medii pentru fiecare cercetare.
5.4. Selecţia aleatorie a vehiculelor de colectare a deşeurilor
Fiecare probă în vrac se colectează dintr-un vehicul de colectare a deşeurilor. Vehiculele trebuie alese aleatoriu, astfel încât probabilitatea de recoltare a probei să fie aceeaşi pentru orice tone de deşeuri colectate în timpul seriei de cercetări. În timpul elaborării planului de eşantionare, dar nu mai târziu de prima zi a cercetării trebuie ales vehiculele de colectare a deşeurilor din care se vor lua probele,
-În cazul în care zona de observare constă dintr- un singur sector de colectare, vehicul (ele ) pentru eşantionare , transport (urile) trebuie selectate în mod aleatoriu din zona totală, din toată încărcătura adunată într-o săptămână.
-În cazul în care zona de observare constă din mai multe sectoare de colectare, vehicul (ele ) pentru eşantionare , transport (urile) trebuie selectate în mod aleatoriu dintr-un sector anumit, din toată încărcătura recoltată . În acest scop, pot fi utilizate datele săptămânale de măsurare a masei a vehiculelor de colectare, datele referindu-se la săptămâna înainte de prima săptămână a cercetării . Următoarele informaţii se înregistrează:
1) traseul de colectare
2) ziua de colectare
3) Codul vehiculului
4) data de recepţie în unitatea de tratare a deşeurilor
Colecţiile trebuie numărate de 1 la n , după data primirii în unitatea de gestionare a deşeurilor, fuzionând unităţile de tratare a deşeurilor.
Observaţii:
1) Prelucrarea unei probe medii necesită o zi de lucru, de aceea dacă nu există o facilitate( de exemplu, o cameră rece), unde ar putea fi depozitate probele medii din deşeuri , fără să se schimbe, nu este recomandat prelevarea de mai mult de două probe medii pe zi.
2) Acest standard se bazează pe prelevarea de probe din vehiculele pentru colectarea deşeurilor. Personalul de colectare nu trebuie în nici un caz să fie informat în prealabil despre codul maşinii, pentru a evita orice influenţă în timpul colectării (de exemplu, echipajul de colectare selectează din containere pentru colectare).).
6. Prelevarea de probe, formarea probelor medii
O probă medie de minim 500 kg (Tabelul 1), poate fi formată în mai multe moduri, folosind vehiculul de colectare ales pentrua prelevarea probei, din probă vrac livrată din incinta de tratare a deşeurilor:
1)cu maşina de încărcare cu lopata pentru transbordare,
2) prin depozitarea deşeurilor furnizate din vehiculul de colectare şi prin separarea în mod aleatoriu a probei medii.. În ambele cazuri, greutatea încărcată a vehiculului sosit în incintă trebuie măsurată, iar apoi proba în vrac trebuie golită pe un sol plat, de preferinţă acoperit cu beton . După aceasta trebuie măsurată greutatea "goală"a vehiculului de colectare care părăseşte incinta. Eşantionul brut se poate calcula ca diferenţa dintre cele două mese, (cel încărcat şi cel "gol") .
More
Less
Educaţie în domeniul traducerilor
Bachelor's degree - Babes-Bolyai University
Experienţă
Ani de experienţă în traduceri: 20. Înregistrat în ProZ.com: Jul 2005. Membru din: May 2012.
din română în maghiară (Romanian Ministry of Justice, verified) din maghiară în română (Romanian Ministry of Justice, verified) engleză (Cambridge Certificate of Proficiency in English, verified) din engleză în română (Babes-Bolyai University, Geography-English special) din română în engleză (Babes-Bolyai University, Geography-English special)
din maghiară în engleză (Romanian Ministry of Justice) din engleză în maghiară (University of Bucharest) din engleză în maghiară (University of Bucharest)
Adobe Acrobat, Adobe Illustrator, Adobe Photoshop, Microsoft Excel, Microsoft Office Pro, Microsoft Word, Passolo, Powerpoint, SDLX, STAR Transit, Trados Studio, Wordfast
I am a professionally qualified translator for the English-Romanian, Hungarian -Romanian and English-Hungarian language pairs and vice versa; I have 19 years’ experience in a wide variety of texts and fields translating highly specialised documents.I also work on projects where I'm expected to do editing, reviewing and/or proofreading.
♦ Specialist in documents of a general, scientific, educational, medical, political and commercial nature and a variety of other subjects
♦ Work of a high standard, delivered to tight deadlines.
♦ Quality Control assured via Internet searches and personal professional networking for accuracy of terminology with focus on thorough checking.
♦ Equipped with all industry-standard hardware and software.
I am looking forward to your requests
Acest utilizator a câştigat puncte KudoZ ajutând alţi traducători cu termeni nivel PRO. Faceţi clic pe punctajul total pentru a vizualiza traducerile de termeni propuse.
Cuvinte cheie: specialized translation services, editing, proofreading, subtitling, transcription, professional translator, from English to Romanian, from Romanian to English, from Romanian to Hungarian, from Hungarian to Romanian. See more.specialized translation services, editing, proofreading, subtitling, transcription, professional translator, from English to Romanian, from Romanian to English, from Romanian to Hungarian, from Hungarian to Romanian, from English to Hungarian, from Hungarian to English, Trados, quality, accuracy, science, environment, geography, SDL Trados, Wordfast, Passolo, Transit. See less.
Membru din May '12
Competențe